Interjú a Klinika albumról

Szeptember 5-én érkezik legújabb albumom, a Klinika. Ennek kapcsán Sanyi készített velem egy interjút. Ajánlom figyelmébe szeretettel mindenkinek, akit érdekel a közelgő lemez!


Minden egyes albumod valamilyen koncepcióra épül. Dióhéjban elmondanád, hogy kiről és miről szól a Klinika című album? Az album főhőse egy pszichiátrián fekvő lány, aki a klinikán belül a saját elméjébe is be van zárva. A benne kavargó emlékeket, érzéseket helyszínekhez társítva éli meg és járja végig önmagában. Erre utalnak a dalcímek is, amelyek tulajdonképpen a "Hol? / Hol vagyok-hol vagy?" kérdésekre reflektálnak, konkrét helyszínekkel (Rendelő, Klinika, Labirintus, stb.), vagy pedig elvontabb értelmezésben (Bezárva, Ködben, Messze). A Klinika tehát röviden egy pszichiátriai beteg mélypontjairól, érzéseiről szól. A legutóbbi albumod több, mint egy évvel ezelőtt jött ki, azonban témában és hangulatában is elég éles váltás van a Mesék szavai és a Klinika között. Ez minek köszönhető? Igazából ez nem volt tudatos. Úgy vagyok a dologgal, hogy a Dory DayDreamer projektem elég széles és több ágon futó, így megtörténhet, hogy egy nehezebb darab után jön valami könnyed, majd megint egy komorabb téma. De azt az élet alakítja, mikor melyiknek jön el az ideje. Bennem már a Másvilág album után elkezdett körvonalazódni ez a téma, hogy egy pszichiátrián fekvő lányról írjak koncepciót, voltak is kezdetleges tervek, de valahogy nem jött hozzá az ihlet. Ugyanakkor hiányzott a zenélés, ezért előszedtem a már meglévő és befejezetlen albumterveimet, és kedvet kaptam a Mesék szavaihoz. Azt még 2008-ban kezdtem el írni, és már majdnem teljesen kész volt, de évek óta nem nyúltam hozzá. Három dalszöveggel még kiegészítettem a koncepciót, majd feljátszottam az egészet. Már a témájából adódóan is tudtam, hogy ez egy könnyedebb darab lesz. Hogy ezután egy ilyen éles váltás következett be a Klinikával, az talán annak köszönhető, hogy a Mesék szavai után sajnos jó ideig nem volt a zenéléshez ihletem, időm vagy energiám, így a Klinika előtt úgymond nem volt "lehetőség" arra, hogy fokozatos átváltás történjen a két lemez hangulata, témája között. Például ha a Másvilág után érkezett volna a Klinika, ott több lett volna a hasonlóság a két darab jellemzőit tekintve. Jó pár eddigi albumod több év dalainak, dalszövegeinek termését tartalmazza. Ennek a dalait mikor kezdted el írni? Az első három dalt még valamikor 2019 második felében írtam meg és vettem fel. De valamiért nem voltam velük elégedett. Úgy éreztem, vagy hiányzik belőlük valami, vagy én nem vagyok benne. Nem tudtam elég mélyre ásni magamban ahhoz, hogy hitelesnek érezzem. Talán még azt is hozzátehetném, hogy "szerencsére", hiszen nagyon komor és nehéz témáról van szó. 2020 áprilisában aztán ismét nekiültem ennek a koncepciónak, augusztusig tartott ezek megírása és felvétele (ez jelen esetben nyolc dalt jelent, így a már korábban elkészült három számmal tizenegy dalos lett az album). A téma komolysága miatt mennyire születtek meg nehezen a dalok? Nagyon. Így visszagondolva, szerintem eddig ez az albumom készült el a legnehezebben. Egyrészt nem titok, hogy magam is mentális betegségekkel élek együtt, tehát tudtam, miről írok, másrészt sajnos a magánéletemben is egy nagyon nehéz, fájdalmas szakaszt éltem akkoriban, így különösen aktuálisak voltak a dalok, és volt mi ihlesse őket. Lassan, akadozva készült - előfordult, hogy nagy ihlettel felvettem pár napon belül több dalt, aztán hetekig semmi. Más albumok készülése közben mindig lelkesen hallgatom vissza a frissen elkészült számokat, ennél viszont sokszor fájt hallani őket. Szinte minden albumomnak van némi személyes háttere, de a legtöbbet úgy igyekeztem megírni, hogy egy külső hallgatónak ez ne feltétlenül tűnjön fel, és más is sajátjának érezhessen egy-egy dalt, ha úgy adódik. A Klinika esetében azonban, bár a koncepció itt is megvolt, nem erre figyeltem, hanem arra, hogy minél inkább kiadhassam magamból a bennem kavargó fájdalmakat, rossz érzéseket. Éppen ezért volt nehéz visszahallgatni őket akkortájt, mert nagyon aktuális érzelmeket dolgoztam fel velük. Talán ez az eddigi legszemélyesebb albumom. A tavalyi, 30. születésnapodra kiadott albumhoz készült interjúsorozatban inkább a dalok írása került előtérbe. Én most a klipkészítés fortélyaiba szeretnék egy kicsit belesni, hiszen a Messze című dalodhoz született egy videoklip. Kivel és hol forgattátok? Félek, hogy most csalódást fogok okozni, de ez nem egy "hagyományosan leforgatott" klip. Nagyon szerettem volna egy videót a Messze című dalhoz, de mivel nem számíthattam segítségre (karantén-időszak, ismerőseim elfoglaltsága, stb), ezért egyszerűen csak letöltöttem egy adag ingyenes stock videót az internetről, találomra válogatva a témájukat illetően, az érzéseim által vezérelve. A többit, amelyekben szerepelek (az éneklős jelenetek, illetve az ajtó előtt táncoló-éneklő-őrjöngő sziluettem) egyedül vettem fel itthon. Egyedül??? Mennyi időbe telt egyedül a videó elkészítése, a vágási munkálatokkal együtt? Egy estébe és egy hajnalba. :) Miután még napközben összeválogattam a kellő mennyiségű stock-videókelléket, kora este felvettem otthon a saját jeleneteimet. Este fél nyolc-nyolc óra körül nekiültem az összevágásnak, és úgy hajnal három tájékán lettem vele készen. Figyelemfelkeltő és kiváló promóképeket is posztolsz már napok óta Facebook-on. Hogy jött ez a napi poszt-ötlet, valamint a lájkok és hozzászólások alapján milyen fogadtatásra számítasz?
Még valamikor májusban készültek el az alapul vett fotók. Eredetileg csak egy új profilképet szerettem volna lőni a Facebookra, de több elképzelésem is volt, így a végén lett belőle egy mini képsorozat. Elégedett voltam velük, ezért már akkor elhatároztam, hogy fel fogom őket használni egy ilyen albumpromózós időszakra. Ahogy a dalok íródtak, elkezdtem kigyűjtögetni belőlük nekem tetsző idézeteket, kifejezetten azzal a céllal, hogy rákerüljenek a promóképekre. Úgy éreztem, jólesne valamivel reklámoznom a közelgő albumot, ha már egy nagyobb csendet török meg vele, és mert nagyon személyes, fontos anyag számomra, ezért döntöttem a napi képposztolás mellett. Meglepő módon átlag öt-hat lájk mindig érkezik rájuk - ez azért különös, mert a munkásságommal kapcsolatos kiírásaimra, linkekre vagy egyebekre kevés az érdeklődés. Nincs ezzel baj, tudom, hogy rétegzenét játszom, már hozzászoktam a dologhoz, ezért is csodálkozom a lájkokon, de természetesen nagyon jólesik. Reménykedem, hogy magával az albummal is tesznek egy próbát azok az emberek, akik figyelemmel kísérik a képeket. Őszintén szólva nem tudom, milyen fogadtatásra számítsak, mert tényleg nehéz témával foglalkozik a Klinika, és szerintem sokan félnek az ilyen tartalmaktól. De azért reménykedem, hogy lesz rá érdeklődés. Majd kiderül... :)

-Fsacca-