2019. január 26., szombat

Interjúsorozat #6

 Eszti kérdései következnek.
 

1. Mi indított a zenei alkotás felé?


Ez kicsit messzire nyúlik vissza. Már tizennégy-tizenöt éves korom tájékán úgy írtam sok dalomat, hogy fejben elképzeltem hozzájuk valamilyen zenét.  De sokáig abban a tudatban voltam, hogy én nem tudok zenét írni, lévén hogy sosem jártam szolfézs vagy egyéb ilyen órára (leszámítva a néhány évnyi hangképzést). A tizenhetedik születésnapomra kaptam egy szintetizátort, azzal és egy kezdetleges zenefelvevő programmal együtt elkezdtem már pötyögni mindenfélét. Ezek igencsak kezdetleges zenei alapok voltak, de szerettem őket, mert végre tudtam egy-egy dalomat ténylegesen hallgatni zenelejátszón, ez nagyon nagy élmény volt nekem. Mindazonáltal még ekkor is úgy véltem, hogy nem tudok zenét írni, maximum ötleteim vannak. Aztán 2012-ben egy ismerősöm megmutatta a Guitar Riget, rákötötte a gitárját a gépre, bekapcsolta a programot, és lenyűgözve hallgattam, hogy a gitár olyan effekttel, hangzással szólal meg, amilyet éppen beállít. Fellelkesültem, és megkérdeztem tőle, működik-e ugyanez szintetizátorral gitár helyett. Felügyeskedtük a gépemre, és elkezdtem kísérletezni. Innen meg már nem volt megállás. :)

2. Mivel ad többet a szóló projekt, mint egy bandatagként énekelni-zenélni? 
Milyen előnyeit és hátrányait tudnád kiemelni ennek a típusú alkotásnak?

Hű, ezzel kapcsolatban rengeteg gondolatom van, de megpróbálom dióhéjban összefoglalni. 
A szólóprojektben számomra nagy előny, hogy tényleg száz százalékig az enyém, a részem, nincs benne megkötve a kezem, olyan tempóban dolgozom rajta, ahogy nekem jólesik. Van tapasztalatom zenekarozásban, amit szintén nagyon szerettem, de sokszor azt tapasztaltam, hogy a dalaim valahogy nem olyan köntöst kapnak a zenészektől, amilyeneket megálmodtam hozzájuk, és ami rosszabb, hogy nem is igazán tudtam feléjük megfogalmazni, mi a gond, mivel ugye nem értek a "szakmai" részhez. Csak azt észleltem, hogy itt nem jó a basszusgitár, ott nem úgy szól a szinti, ahogy én szeretném, stb. Nekem ebből a szempontból sokkal kényelmesebb egymagamban dolgozni, mint négy-öt másik emberrel. Könnyebben meg tudom teremteni a saját kis világomat.
Hátrány, hogy nem tagadom, hiányzik a zenekarozás feelingje, a próbák, koncertek. Ezek sajnos ebben az esetben kimaradnak. Ugyanakkor azzal több a stressz is. Tehát mindent összevetve a szólóprojektezés sokkal jobban esik nekem.


3. Kiknek javasolnád ezt az irányt? Itt a fiatal zenélő útkeresőkre gondolok.


Azoknak, akiket inkább az alkotás öröme illetve az önmegvalósítás, önkifejezés vezérel.


4. Van tulajdonság/tényező, amit nélkülözhetetlennek tartasz egy ilyen művészi karrier viteléhez?

Kitartás, illetve szeressük a műveinket, amiket csinálunk. 


5. Zeneileg honnan inspirálódsz?


Nem is tudom. Alapból egyszerűen csak befelé figyelek a saját világomba, de gondolom, valamennyire azért hatással van rám, miket hallgatok. Legtöbb kedvencem az énekesnős rock/metal vonalból kerül ki, belőlük sok inspirációt nyerek, de sok mindent szeretek meghallgatni. Illetve a Mortal Love zenekar munkássága volt rám nagyon nagy hatással.


6. Átlag mi jön előbb a szöveg, a zene, konkrét ötlet, vagy valami koncepció?
 
Szinte minden esetben egy dallam jön elsőként. Elkezdek random dúdolgatni, és jön egy ötlet. Ezt rögzítem valahova (mivel nem tudok kottázni, ezért ez úgy szokott kinézni, hogy a telefonom hangfelvevőjével "feldúdolom"), és később ezt veszem alapul, amikor leülök kidolgozni. Aztán megírom a dalszöveget, de olyan is van, hogy előbb a zenét veszem fel, és utána íródik a szöveg. Koncepciókon rendszeresen gondolkozom, nagyon sok az ötletem, de általában menet közben alakul ki, mi is lesz az adott album/szöveg témája.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése